Az EQUUS Kft. elérhetőségei
Székhely: 2890 Tata, Pálffy u. 7.
Tel+fax: 34/382-450
E-mail: info(at)equus.hu
Telephely: 2890 Tata, Állatkórház, Csapó u. 8.
Tel+fax: 34/821-820 Mobil: 30/9362176
E-mail: info(at)equus.hu
Állatorvosi rendelő, Állatpatika: 2890 Tata, Csapó u. 8.
Tel+fax: 34/821-820
Nagyobb térképre váltás
Tatáról
| | |
| ||
Tata a vizek városa |
A kedvező természeti adottságok ősidők óta lakottá tették Tata környékét: az őskor emberei által hátrahagyott gazdag leletanyag igazolja ezt. A rómaiak jelenlétéről is tárgyi emlékek sokasága tanúskodik. A középkor kezdetén - jelen ismeretünk szerint- négy templom állt a város jelenlegi területén. Ebből a hívők oly számára következtethetünk, mely már egy jelentősebb településről tesz tanubizonyságot.
A "messzeföldön" híres vár építési munkálatai még Nagy Lajos idejébe nyúlnak vissza. A város fénykora Zsigmond és Mátyás uralkodásának idejére esett. Politikai, diplomáciai jelentősége és tekintélyének súlya ekkor európai viszonylatban is ismertté tette Tata nevét. A német-római császár, fényes uralkodók, fejedelmek és követségek találkoztak Tatán, nagy jelentőségű tárgyalások színtere volt a város. Mindez megkülönböztetett jelentősséget biztosított a várnak és a környező településnek. Mátyás 1465 táján a várat reneszánsz pompával uralkodói pihenőhellyé alakította. II. Ulászló is szívesen időzött Tatán, s 1510-ben az országgyűlés üléseinek adott helyet a város.
A török háborúk idején a Buda és Bécs közötti vonalon, a végvárak sorában, a komáromi vár előváraként jelentős szerep hárult rá. A vár 1529-ben került első ízben idegen kézre, aztán az évszázadok során több kézben is "megfordult".
1605-ben a vár őrsége csatlakozott Bocskai szabadságharcához, de a bécsi béke után újra királyi főhatóság alá, majd a törökök kiűzését követően Habsburg fennhatóság alá került. 1705 novemberében a vár kapui megnyíltak Rákóczi serege előtt és így a város is a nagyságos fejedelem oldalára állt. A szabadságharc megtorlása a várat sem kímélte és felégetésre került. Galánthai gróf Eszterházy József 1727-es birtokbalépése volt a fordulópont, melytől kezdve céltudatos intézkedések segítették Tata város újbóli felemelkedését. Az Eszterházyak családi hagyományaik, a művészetek és a kultúra iránti érdeklődésük, széleskörű kapcsolataik és anyagi lehetőségeik révén jelentékeny elősegítői voltak a helyi ipar megalapozásának, a különböző céhek megtelepedésének, a meghitt környezetbe illő városkép megteremtésének.
Kiváló érzékkel választották ki a kor vezető szakembereit, művészeit. Mikovinyi Sámuel a vadvizek elvezetésével jelentős területeket hódított meg a mezőgazdasági művelés számára, halászhatóvá tette a Nagy-tavat. Nevéhez fűződik a Cseke-tó mai arculatának kialakítása és a malmoknak vízienergiát szolgáltató patak - csatorna - ér hálózat szabályozása is.
A város barokk formavilága Fellner Jakab építész munkássága nyomán öltött testet. Kiváló stílusérzékkel, művészi igénnyel tervezett épületei mára Tata jelképeivé váltak. 1767-ben indult a kitűnő minőségű, választékos artisztikumú tatai majolikák gyártása, amely ismét európai rangra emelte Tata hírnevét.
A XIX. század folyamán számtalan gyár, üzem létesült, s ezek mellett továbbra is működtek a város híres malmai. E század végén s a századforduló éveiben már élénk társasági élet folyt: 1888-tól 1913-ig kőszínház, 1867-től 1914-ig lóversenypálya várta a város polgárait.
Századunk első évtizedeiben igencsak megélénkült a vendégforgalom: a szabadtéri színpad, a kávéházak, a tavak és források vonzották a főváros pihenni vágyó közönségét, a tehetősebbek pedig villákat építettek a tó partján.
Az egykori Tóvárost és a régi Tatát, a két mezővárost 1938-ban egyesítették először Tatatóváros, majd Tata néven. Tatát 1954-ben nyilvánították várossá.
A tatabányai bányászat hatására jórész elapadt források napjainkban élednek újjá. Több régi forrás indult meg ismét, és teszi Tatát szó szerint is a "vizek városává". (A vizekre települt malmok - igaz, új funkcióval, de - ma is hozzátartoznak a város hangulatához.)
Agostyán községet 1985-től csatolták a városhoz. Egykori lakói a XVIII. században érkezett német telepesek voltak, a községbeliek így ma is őrzik nemzetiségi kultúrájukat.
equus kft, equus kft, equus kft, equus kft, equus kft, equus kft, equus kft, equus kft, equus kft,
